Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)
Második rész
PÜNKÖST UTÁN XXIV. Mert a' Paraditsomi vétek által minden eredeti nemességedtűi meg fosztattál, s a' pokolbéli ördögnek hegyes körmei között sénlődve fonnyattáh Ebbül az ördögi rabságbúi tellyességgel ki nem válthatta az atyafi az attyafiát: Abel nem segíthetett Káinon; Moyses az Israelitákon, noha kivánt érettek még az élet könyvébül is ki törültetni: mivel az első embernek vétke az egész emberi nemzetre átszökött, minnyájan abban részesek voltak, 's elegendő váltságot egymásnak nem adhattak. Ugyan is mit tesz az egész világ, az ember lelkének árához képest? semmit. Azomban, mivel örök sze* retettel viseltetett az ember lelkéhez önnön maga az, a' kinek képe a' lélek , a' meg oszolhatatlan szent Háromságnak második személlye, a' meg testesült ige, önnön magát adta váltságáért. Ennek a' képnek, úgymint , az emberi léleknek, felül való írása, tsak ugyan az ő szentséges vérének drágalatos tseppeibül vagyon meg írva, és eppen azért sajáttyának is tartya. El hülünk belé, ha elől forgattyúk emlékezetünkben, mint vitte végbe váltságunknak munkáját az Istennek Fia. Az Isten a' teremtésben a' maga képére és hasonlatosságára alkotta 'a' mi lelkünket; a' meg váltásban, magát ki üresítvén , az embernek szolgai ábrázattyát vette magára az Istennek Fia: a'teremtésben az embert az ő mennyei ajándékiban részesítette ; a meg váltásban az embernek nyomoruságába tette magát részessé: a' teremtéskor egy szava elegendő volt az embernek alkotására : de
