Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

293 PÜNKÖST UTÁN XVIII. meg nem halnak : örökké' meg kellhalniok, de roe'g is vég nélkül élnek. Ah ! melly rettenetes dolog tehát az élő isten kezeibe akadni ? ha a' kárhozattak, kik életekben rettegtek a' haláltűi, pokolban halál közben vetésével semmi úton, 's módon nyomorúságiknak végét fel nem találhattyák: mert mennél inkább kivánkoznak meg halni, annál inkább nagyobb kegyetlenséggel tsipi, rágja, marja, harapja a' lelki esméretnek nyugovást nem engedő férge, 's a' kétségbe esés, hogy meg nem halhatnak, 's meg érdemlett büntetéseiknek, még Isten Isten lészen, egyátallyán fogva soha végét nem érhetik. BE FEJEZÉS. Krisztui vérével meg váltatott keresztények !bőltsen emlékezhettek arra, hogy az Angyalok romlásával, és az első ember engedetlenségével, már el kezdődött a' bűnnek büntetése, és az folyton folyvást folytattatik az Isten igazsága szerént: tehát, ha vagyon bűn, vagyon vétek, bizonnyára vagyon pokol is, a'hol a'kárhozattak , a' gonoszban meg átalkodott meg holtak , meg szabadulásoknak reménysége nélkül örökkön örökké kínoztatnak: azért tegyük félre a* gonoszságban meg rögzött, az Isten, és az igaz hit ellen tusakodó filosofusoknak eszeíősködéseit, inkább borúllyunk, és essünk térdeinkre a' nagy Isten előtt, és kérjük őtet, hogy szabadítson meg bennünket az örökké tartó kínoktűi, és világositsa meg elménket, hogy voltaképpen át. láthassuk, 'i