Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

VASÁRNAPI BESZÉD. ~ 773 lekben találkozik fel. Még is te K, A. arany szájú szent Jánossal szollck, melly gyakorta Non exhibes ammae tuae , quod exhibes alienae cami. Annyiban se tudod , annyira se betsülöd, a' te magad tulajdon saját lelkedet, a' mennyiben tudod, hagyod, és betsülöd tsak egy vásott bal sarkú aszszonyrtak is testét. Méltán mondhattya tehát az üdyözíttö Ur Jésus Krisztus: Quae utilitas in sanguine rrieo dum descendunt in corruptionem? Mi haszna az én ki ontott piros véremnek, ba az emberek fiai az ő magok gonoszságok végett alá mennek a' rot» hadásba ? mi haszna, hogy az eredendő vétket az én keserves kín szenvedésemmel, és halálommal el törültem, ha az emberek fiai, a' testi érzékenységeknek engedvén, derűre borura gonoszszat, roszszat tselehesznek ? SzörnyükÖzzél ember! el akarta veszteni Isten a' vétket mind a' földön, mindaz Égben, az Angyalok, e's az ember büntetésével. De alig üzettetett ki az első ember a' Paraditsombűl, leg ottan 3nnak fia Káin vétket tselekedett: tovább; az egész világot vizzel, Sodorna és Gomorha lakosit tűzzel büntette Isten a' vétek miatt, de haszontalan volt mindennéipű tsapásokat is reájok botsájrani : sőtt ; önnön maga jött a' véteknek el törlésére az Isten Fia, még is torkig nszkálnak még most is a' puhaság után indült világ fiai a' vétekben. «Azért, az özvegy aszszony fia halálának alkalmatosságává!, a' valóságos halálnak halálával, a'lelki halálról, melly a vétekbűi származik,,