Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Első rész

VASÁRNAPI BESZÉD. 15 ílies vétkekben hevertek, el hitessétek magatokkal, hogy a' kisded gyenge gyermek Jésusnak e' világra való születése, néktek nem örömötehre , hanem nagyobb ortza pirulástokra, kárhozatotokra vállik: mert azt kiáltya bolts Origenes : Ut quid igitur Deus f

actus Homo f si non corrigitur Homo ? 0gyan miért lett az Isten emberré, ha az ember nem lesz jobb emberré? És még is a'meg romlott Ínséges állapotunkat meg nem akarjuk esmérni ! pedig a' tulajdon lelkünk esmérete azokat a' sok álnokságokat, mellyek az Isten haragjának, kemény boszszú állásának, ki pány vázott tárgyaivá tettek bennünket rendiül rendre szemeink eleibe teregeti; és tudván tudva tudgyuk, hogy tsak két út vagyon, mellyeken. boldogságunkat, lelkünk üdvösségét eszközölhettyük ; úgymint: a' tiszta ártatlanságnak úttya, és a' sanyarú penitentzia tartásnak úttya: de azt is tudgyuk ám, hogy mihelest tsak egy halálos -bűnben esünk, leg ottan az ártatlanságnak úttyárúlolly meszsze tántorodunk, hogy, a'nagy kőz miátt arra soha többé viszsza nem térhetünk : azért az ártatlanságnak el vesztése után, nékünk, mint bünöksöknek , a' lelki károkbúi való ki vántzoroskodásra már nints más útunk, hanem tsak az öldöklő sanyarú penitentziának úttya : tehát, a' meg esés után , vagy le kell mosni bűneinket itt ez életben a'törödelmes szívbeli bánatnak könyhüllajtásival, vagy örökössen égni amott, tudniillik : pokolban a'meg átolkodott kárhozottakkal. Szóllunk nyilvábban; a' Tridentomi /. Rész* 4