Dugonics András: Cserei egy honvári herceg / meg-magyarosította Dugonics András. - Szegeden : Nyomt.Grünn Orbán költségével és betüivel, 1808 (L.sz.Cs.Gy.851)

Lépa Sólomnak szemeihez , egy-ne-hányszor pofon-is vagdalta őtet, de hatalmasabb lévén az ifiű , kezeit meg-ragadta , és lovára vetette. M2ga-is föl-ugorván a' lóra; Pest felé iparkodott : hogy onnant Budára mennyen édös attyához. §. X. ; Megszabadulás. r Hová iigyekoztek? hová nem? elég az ahhoz , hogy midőn ezek' a' Lovagok Pest felé va g

vt a tta. k ; eiejökbe állottak (a' Sepeli Lovagok közül) 1 uszon-négy

en, kik Lépának esedező jaigatásait hallván, körül-vötték ezeket a' hat Farkasokat, és őket magoknak / mög-adássokra ke'nszerítették. Elsőben ugyan nem akarták mög-adni magokat, erejökbe bízván. De minek-utánna ezek azzal fenyegették amazokat: hogy, ha azt a' királyi ivadékot által-nem-engedik ; egy lábig oda-fognának lönni ; mög-ijedvén ettül a' fenyegeiéstűl Sólom ; nékik a' leánt oda-engedte. . Vele egyenesen Visegrádra által-akarámak evezni; de Lépa (Csereinek élete felől szorgalmatoskodván) igen forróan kérte ama' jó-tévő Sepelieket: hogy (vele eggyütt) ama' Berek felé térjenek, a' hol kedvessének kezei közül ki-ragadtatott. Él-é? avvagy mőgholt? mög-kévánná szemlélni. Hogy