Dugonics András: Cserei egy honvári herceg / meg-magyarosította Dugonics András. - Szegeden : Nyomt.Grünn Orbán költségével és betüivel, 1808 (L.sz.Cs.Gy.851)

lä —síjére tétetett) igen édösdedön cl-nevette ma- j gát. Az-után mőg-kérdőzte leányát : nem tee- ] eenék-é néki: hogy az erdőbe mennyen, és benne sétálgasson.? Erre a' kérdésre úgy Föl-börzadozott Ôr- | kény: hogy minden erdőtűi írtózni láccattat- "J nék. Azt-is gondolhatnák felőlle: hogy soha többé a' leg-szebbikébe $e menende. Azt az elöbbeni erdőt, melyben leányát mög-ijesztötte a' Farkas, Örkény erdejének | hivattatta a' Fejedelemné. Annak örök emlé- ] kezetére máig-ls fön-tartya nevét a' hál'adatos Közönség. %. VII. M l e m ( r. Zombori ugyan (az a' hűtelen Helytartó) i nagyon boszszonkodott azért : hogy f.ának \ Örkénnyé/-való öszve-házasúlássa meg-gátoltátott. De, hogy ennek fia kosarat kapott, j annál inkább örvendezett a' Visegrádi Király j Mlemlr, Svendibaldnak fia, Unokája ama'ne- j vezetes Svatoplugnak. Hogy őrként (azt a' hasonlíthatatlan Herceg-kis-aszonyt) maga részszére hódíthassa (mivel Zombomak a' Fejedelmi udvarban «I hathatósságát jól tudta), mint-ha fiának kosará- | rúl semmit se tudott vólna; őtet arra kérte: j hogy Őrként maga részére mög-kérje. Nehéz vólt ugyan ennek a' vaknaeró ké- ! rés*