Dugonics András: Cserei egy honvári herceg / meg-magyarosította Dugonics András. - Szegeden : Nyomt.Grünn Orbán költségével és betüivel, 1808 (L.sz.Cs.Gy.851)

16 hogy Tak son későre jött viszszá; mind fő­képpen azért: mert a'Fejedelemnek hely-tar­tója sok izgágáknak okavólt, kirül mostaná­ban szóllandok, mert ő-is e 1 történethez tar­tozik. § VI. Zomborinak csínnya. A'-még Takson az ellenségek ellen a' Kül-országokban dolgozott (mivel fia Gejza még fiatal vala); őtet maga hely-tartójának ne­vezni nem merte. Tartott feleségétől-is (ama 1 Kún aszazontúí) : mivel még akkor az aszszo­nyok gyakorlatlanok voltak az Ország kór­mányozássában. Egy embörére bízta tehát az Igazgatást; kit Zombornak neveztek. Ez a 1 Fejedelemnek leg-kedvesebb embere, és egyszer-'s-mind annak Tárnokja, vagy-is kincs-tartója vala. Nagyra vágyó lett, és az uralkodásba úgy bele-szeretett : hogy fiát (Sólomot) meg akar­ta Örkénnyel (Taksonnak herceg-kis-aszszo­nyával) házasítani, és így Gejzát (Magyar­országnak örökössét) sajáttyábúl ki-tunni. Zombomak ezen paraszt gondolattya el­sülhetett vólna; ha Örkény (azon okos her­cegi kis-aszszony) el-nem utálta vólna annak a 1 vakmerő Tárnoknak fene vágyódását. Meg­vetette Sólomot-is, mint valami új Nemesnek Fiát, és magátúl örökre el-tíltotta. Leá-

Next

/
Thumbnails
Contents