Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE. h SZAKASZSZA.. ïç. ka-dolog volt Személlyévei bánni ; midőn a' vadáfzatról viízíza-jutt. De minek-elŐtte vele fzembe jöttenek ; meg-jeleutette a'Fő-papnak Hanzárj bogy, némely Leveleket elolvasván Ura; igen megharagudott légyen. Vigyázna magára-isKádár. Alig, ha azon írásokban nem íek'úiuie Róka. Magának ugyan semmit se fzóllott Zoltán ezekről. Azon lenne Kádár minden igyekezetével: hogy Zoltánnak gondolatait ki-vegye. Végtere.- azon ártatlan Szűz-virágnak vefzedelme' el-távoztacásáról fzorgalmatoskodna. Élni se kévánna; ha halálát venné. Hanzániak ezen utolsó fzavaiból ki-tett eshetett: meily irtóztatókképpen öfzve lennének zavarva a' Wilágosi dolgok. Az-után az-is : minő fzíve lenne a' Fejedelemnének a' m eg-bontakozott dolgoknak el-igazításokra. Mennél továbbra haladott az időt ; annál-inkább éízre-vette: hogy, mindennap', egy nap múlik; és annál méllyebb gyökeret vérgáz Iftentelen Gonofzság; annál nagyobb vefzedeleiübe forogna mind Etele ; mind pediglen Etelka. Minek-utánna ezek így el-múltanak ; íme! bé-toppana hozzájok Zoltán. De, midőn ama' Fő-papot Hitessénél látta: olly kegyetlen Ize* meket vetett mind-a'-kettőre : hogy azoknak ciizességeket nem tűrhetvén Hanzár; fzinte kétségbe esne. Egy fzót' nem fzólla hozzájof\ EíŐllok nagy'-hamarjában el-íűavén; bi zárni D ma-