Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE. h SZAKASZSZA.

. ïç. Szűznek oítromai tniátt. Csak alig-is várhatta; hogy Kádárral azokról befzélhessen. Nem kételkedett benne : hogy mindenek, meliyek Wijágosoti történtének , tudva vóljiának előtte. Kádárt tehát, a'homályos dolgoknak megvilágosítására, leg-.tlkalmatossabbnak lenni gondolván Han-zár; minek utánna el-jovetele meg- jelentetett : kévánva bé-erefztette magához. Kitis maga mellé ültetvén; hogy, Urának haza-jötte előtt, mindeneket megtudna: lassan-lassan a' Wilágosi dolgokra ereízkedett. A' kevés ideig tartó befzélgetések között, éfzre-vette a' Fő-pap: hogy Hanzár, Etelka' nevének egynehány emlegetésével, örömeit megakarná tudni a' valóságot. Ezen okra nézve . addig-addig kerítette hofzfzas beüzédgyének fenekét, még végtére: útba igazítván a' dolgot, nagy mefterséggel, a' Wilágos - vári történetekbe keveredett. Tehát : a' kegyes Fejedelemuének csendes hallattára , eiejétől-íogva egéfz végig , el-befzélíette a' haj-fzàl'-merefztô rút vifzfza-vonásokat. Etelkának saját angyali képét, eleven-festékekkel, igazán le-feftette. Ellemben: ama' gonofz Rókának Majom-ábrazattyát; embertelen kércménnyeit ; Zoltánnak gondolataira, és vágyódásaira fogott illetlenségeket, olly világqssan eleibe rak tg; hogy ezekre nein csak el-hűlue, elifze-