Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I f . KÖNYVE. IV. SZAKASZSZA. 419 fii ft. — De nem vétkem , hanem erkölcsit-, en­gedelmességem h aj t-k» ezen árnyék világból.—• ízem a' Magyarok' líleiiec ; megjutalmazza tökéüetességemer. — De minok-előtte meg hal* lyak, egygyet kérek tolled. Meg-nç-vesd, e­des Ecelétn, utólsó könyörgésemet. Meg áld az Iften , ha bé-telíyesited. — Imeí édes Ete­lém! ha más-kép p' öizfze-nem-juthatnnk ; eskUd­pyüuk moft öfzfze a' régen ohajtote Sátoros­ságra. — Hadd hallyak úgy-meg, mint édes Etelémnek lelke' tele; és tifzta hites Társa. Ezeket hallván Etele ; moft erefztette-tn eg leg-e'Ől s'üríi könyveit : mert ennek előtte, ifzp­nyú gyötrelmeitől meg - fojtatván ; kegyetlen fzorongatasokkui hóhérlották fzívét. Ezeknek: ki-fojttokkal meg-erefzkedvén keservének fagya: magát jobbau érzette. — Ezek-utáu: jobb ke­zekkel öízve-fogódzcuiink, és fzíves fohászkodá­saik között (el feletkezvén minden Izeréncsétlen­ségekrőj) ki-magyarázhatat!an nagy örömmel ölzlze esküdtetlek. Csák alig végezhették-el ezen fzer-tartáft, irne ! Etelka tígy-annyivaanagahoz térni láttfzat­tátott: hogy sein sebec nem fájlalná, sem immár a' halálnak fagyos kezeit nem érezné. El-nyo­inotc az öröm minden fájdalmakat. ílly nyer­sen kezdett befzédgyéhez : Meg-iett immár, édes Etelém, a' mit, rég­tŐ'.-.'ogva, tellyes fzívembŐl óhajtottam, Már D d 4 örö-

Next

/
Thumbnails
Contents