Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE. IV. SZAKASZSA. 415 vén à hogy meg-hofzfzúllya, a'-mint lehetne, meg-h<ycc Kis-afzfzonyát, neki-esett , mint V dühös Örofzlány Zajánfinak. Leg is-leg-elsőben mellyére térdel:, es berontotta Llaif. Az-inán: íejét, a' kard markolattal;, minden-felol bé-horpafzcotta. Végtére: irgaúnadau vad fzoén köröfzeül-verte a' páiloft. Midőn Zalánfival jnind ezeket el-követce Etele; őcec, mint ama' dögöt, mellyet egyfz&r a' kurvák, és varjak az út főben meg-kezdettenek ; Vmelly-is eddig fok ikas lovakat megbolondított , fok fuvaras kocsikat embereitől öfzve-tort, lábánál fogva, a sátorból ki-vioe, és az udvarnak közepére hurczolta. Itt az Egekre vetvén lzemeit; úgy annyira el-fáradt. nak , és. meg-gyengükenek a' látóit végbe-V'L 0 eizközok: hogy Etelkának ártatlan Isikét a.-oknak meunyegzetek felé fzállaoi, és magár-is utánira hívni üzemiéin:. Tiifténc maga' melyébe-is verte vólna a' kardot; ha azt a' Kis-afzfzony mellett nem lelejtette vólna. Hogy tehát hideg tetemeit még egyfzer meg-Öleihe sj; ott hagyván a dögöt, bé-cáncorgocc hozzája. Irtózott nem csak nieg-ölelésétÖl ; hanem meg-lzóllításától is. Kedvesse' életenek semmi jeleit nem vévén; fel-kapta nagy hamarjában a' kardot, és, hogy annak lelkét útou-érhesse, hegyét maga' melyének í'zegezte. D d 2 E-.u-