Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

il. KÖNYVE. IV. SZAKASZÉ ZA. 389 irgalmatlan üldöző. Várrá: mág-lakolfz h illatlan ravaízságidért, Iftentelen Teremtmény 1 Felelni akara ezekre is Világos; de, íme! bé-toppana hozzájok egy Követ, a'-ki Etelkát a' Fő paphoz hívta, azt mondván : hogy ott várattatna Gyulától, és Zalánfitól. Sietne penig hozzájok. A' halafztás ártalmára lenne. Gyula , tudni illik : midőn (a'-inint mondám ) Huba' akarattyának ki-hírdetése' után, "kilopódzott a' Palatából; és a' Fő-papnak Sácorában el-rejtezetc : ennek nagy hainirsággal megjelentette : mi rendelesei volnának Etelkáról, és Zalánhról. Es, ne-talán-táu , a' Fejedelemnek közben-vetésével, meg-keverednének intézetei; nagyon- sürgette a' mái megesküdtetéft. Nem csudálkozhatott eleget a' Fő-pap, midőn Etele' gondolattyának ineg-változásác elméjébe juttatta. Átkozta egy olly fzeinélynek áilhatatlanságát, ki ennek-elotte olly erőssen f'zerette Etelkát, hogy Világos se lelkének se tettének nem kellene. Moft pedig, olly hamarjában meg-fordítván a' köpönyeget, egéfzlen Világosba bújt; Etelkát, minden ok néíkíil, ineg-vetette. Semmit se tudott Kádár Gyulának forcéllyairól. De Gyula se fzóllott egy fzót-is ra" Vafzságairól ; attól-tartván : ne-hogy akadállyára lenne kegyetlen intézeteinek. Mind Gyula tehát , mind ZalánH, reá-vévén az öreget, Etelka után küldötték ama' Követet, fejére paranBb 5 csoF