Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE. IV. SZ \KASZSZA. 3ij gott. Irtózni kezdett Gyulának valami titkos fzándékától. De nem tudta nyilván: mire czéllozna ? mit főzne illy alattomban magában? Eloi vizet; hátúi tüzet látott inuidenekben. Nem-is-találhatta iininár ama régi vigasságát virágjai között. Meg-változni láttfzaítattak mindenek ; és, kedves Eteléjével «gygyütt, veí'zendo íÖben lenni. Úgy cettl'zett : mint-ha a' dér meg-csípte vólna a' ízáradásra hanyatló le vei keket, avagy a' ragya le-sütötte vólna a* ki-nyíl« ni kezdő bimbókat. Le-húl!octauak a' iákról a' meg-sárgúltt levelek. Mindenütt Őfzi Sárgaságba öltöztenek a' Nyári tündökletek. Itt tehát semmi vígafztalált nem lelvén , el-hagyta nem sokára virágjait. Azután ofztállyába ment, holott Eteletói már régen várattatott. Meg-nem gondolhatta vólna a' Szűz, hogy Etele nála lehessen. Ugyan-azért: midőn reája nyitotta az ajtót; el annyira meg-döbbent: hogy, minő fzavakkal éilyen köfzöntésére, efzebe nem juthatna. De még Etelének fzívét-is köröfzcűljárták azon fzoinorú vonások , mellyek a' Szűzt ek ábrázattyáu világossan ki-tettfzettenek. Ugy íáttfzatott : mint-ha haldokló fzívének titkos keserveit ábrázattya gyafzolná. Nem akarta meg-fzóllítani az ide-tova járó, és fzűnetlen foháfzkodó Kk-ufzfzonyt. Nagy nyughatatlanr ággal várta remcntelen fzoinorúsága' okának V.i nyilatkoztatását. X s ^

et

n •