Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

IÏ. KÖNYVE, Hí, SZAKASZSZA. 309 fzerént, akár-mi-neraő fzegény emberhez mennyek; mint, annak akarattyáu kivül, akár-minemő; Fejedelemmel öfzíze párosodgyam, Nincs okunk , mért meg-nem jeleutenők Gyulának, Ö e' Sátorosságot nem csak fzereti ; hanein kévánnya-is. Igen kedvelli Etelét, és annak állhata^ tos igaz erkölcseit. Maga is sürgetné, ha jelen vólna, Leg-alább ellene-nem mondana ízíves kérésemnek, Soha édes Atyámnak engedelme nélkül semmit se cselekedtem , még a' leg-cse^ kéllyebb dologban-is, Hogy-hogy kévánhatod tehát azt tőllem : hogy eine' nagy, és örökköu tartó, fzövetséget engedelme nélkül meg-tegyent ? No bátya! ugyan meg-adtad neki Te-is!— Csak Kutettfizik : hogy mindenkor engedelme sebbek édes Szüléikhez a' leányok , mint a' fiú gyermekek. — Végtére; édes Zoltánom!: édes Hanzárom , ez az én véleményem : hogy, vagy Budára hivassuk édes Atyámat ; vagy hozzá Wilágosra le-erefzfz. A' kettő' egygyikének meg-kelletik lenni, Ne-is faggass többet, Ezeu fel-tételeintol soha el-nein-áilok. Ezeket hallván Hanzár (gyönyörű engedel? mességére nézve) inkább meg-fzeretce Etelkát, Okoskodásinak- is nagy erejét látván, arra kérte Zoltánt : hogy kérésének engedgyen ; az atyai bírtok alól el-ne-vegye a' Magzatot; a* Sátorossággal ne Inrtelenkedgyeii, Elég ido lenne Wilágoson is. Maga-is örömeíl le-rándúlua U 5 az