Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

26 . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK Midőn Rókát, azon Epe-embert, gyomromból ki hántam ; mintha újra fziilettçttem volna. Köízönöm jó tanácsodat, édes Etelém. Aztmondgyák (jól mondgyák, igaz-áu-is.- mondgyák)

: hogy jó az okos ember a'háznál; ha bár egy csop efze sin - - Ezeket ki-se-mondván igazán , hírtelen Éteriére nézett : ha vallyon nieg-neheztelt-á euyelgése miátt ? Az-utáu : így ízakafztotta félbe az előbbi méréfz beízédgye folyamattyát : : Ho-ho ! Nem arra, Kancza, a' búzába. Édes Etelém ! Talán meg-bántottalak ? Leg-alább: meg-bántani bizony nem akartalak. Meg bocsáss örömem' özöaének. Nem bírhatok vele. Előre érzem amazon Kovetségteknek fzerencsés ki-menetelét, mellyel, Budára menvén, nekifogtok , neki-is-mertek-eredni mind tűznek , mind víznek. Mert: hogy a' Fejedelmekhez Budára fel-mennyetek ; és mindent az elobbeni karba viízdig.meg-felesêgesedik. így járt a' FIÚ fzé-is. Ez eleinte mind hímet, mind nyoftént jelentett; mondották-is a' régiek mind Apja-fia, mind Annya-fia. De az-után : a' FIÚ név által csupán csak a' Hímeket értették; A' Nyőstényekre pedig LÁNY, avagy Leány nevet adtanak És így ezután a' Hímeket Apja' fiának, vagy Fuj,fiúnak mondották; a' NyÖsténycket pedig Annyit' lein>