Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

26 . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK ket, a'Záporok pedig hamar el-futtyák : ugy a" sírna fzavak-is többet érnek a' darabosoknál* Nékünk kelletik inkább valamit engednünk tulajdonunkból ; és a' Kutyát-is meg-bÖcsülnünk: Uráért. A' gyenge fzavak sokkal-iukább meglágyíttyák a' kővé-keményedett fzíveket ; miiiE a' tarajosok. A' fizelíd-kor' gyiimölcsnek-is min«, den-kor nagyobb böcse, mint a' vad-kornak. Szittyiai mondás; édes Leánycsóm-. hogy akkor leg b'űdössebb a' Gané ; mikor leg-mkább pifzkállyák. Hadd biifzödgyenek magokban.,— Ezen atyai iutésem következendő' magad'-viselésére fzolgálbat. Ha valaha még illyetén alkalmatosságba jutandafzfz ; meg-emlékezz fzivçg, Oktatásaimról. Moíl minden bizodalmadat a' nagy líteuben helyheztesd, Ö el-nem felejtbeti ártatlanságodat. Nem mindenkor fog fújni ezen éjtfzaki fzél. E' zene-bona talán magától-is elég fzereneséssen lercsillapodhatik. Ezeket hallván Etelka ; meg-csókoka édes Attyának kezeit. Erossen fel-is-fogadta : hogy elsőben ( ha lehetséges lehet) fel-fogná-fej.teni, 'a "-mit ebul varrott. Az-utá'n: hogy következendő életében bizonyossan élni-is-fogna atyai intésével. Ismétt bocsánatot kére Gorombaságáérr. Végtére, magát atyai kegyességébe ajánlván, tolle el bóc«úzotÉ, és Kertyébe ki-ment. Leányának el-táv-oztta után, Gyula (velossen m egfon tolván a

1 dolgot, Ős annak kö.rnyűlállá-