Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

.

3

8Ï "ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK* Te vagy-é itten édes Etelém? — Köfzonöra •fisívességedct : hogy utolsó nagy fzükségemben el-nem hattál. Moft tapafztallak ollyannak, a'minonek lenni mindenkor gondoltalak — I)e jaj! — Oda lettünk édes Eteléin! — Méliyebh a' verem, (ama' Ró-ka-kapará s); sem-mint, hogy belőlle könnyen ki-kapafzkodhassunk —Magaminal nem annyira gondolok.—Csak téged fzánTak lelkem Etelém! - SzaÍ

T

'»i

n I i i

.i I 1 I

«

m • »r »--- I )«"

• I I .

.

.... , „

c ny'uvetéííyekct, mellyek fö-képpen a' dohány -kóréban Ri-sarjadznak; és midőn eme' Kacsókat le törik, e' munkát kacsolásnak mondgyák. Végtére BOGÁCSNAK, avagy BOGÁNCS-kórónak nevezik ama' kis bogokból álló kór ót; FORGACSNAK ama' lé-forgó kis hulladékokat. — Minek utánna a' Magyarokkal öfzve-vegyültenek a' Tótok, a még-kissebbűltt magyar fzavakhoz, még ajna' magok' nyelvekhez illó ka fzót'is ragafztották, és így a' kövecset kövecskének; a' kapocsot kapccskának ( a' kulacsot kulacskának, a' ka-sót kacsócskának mondották. Szűzen maradott à' MAKACS fzó Erdélyben , inert a' Tótok hozzája nem íérhettenek : másként eztis öfzve, meg Öfzve makacskáztdk vólna» Itt mindenütt csak abból-ís hamar meg-ismérik a' Tót ócskákat, La sokat Jzivecskézrtek, leikecskéznek , uracskázmk. Atilának CSABA, nevezetű fiát közönségessen URACSNAK , az az kis Úrnak hivták régi Eleink : mivel három fiai között e' vala a' leg-kissebbik. Úgy reáfsáradott pedig ezen Uracs név,hogy Csaba neve fzíV te