Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

1. KÖNYVE. IV. SZAKASZSZ U 388$ böcsiiletére válik az Embernek. De máris locsogaítyák a Magyar Nyelvet Zoltánnak Udvarában. Penig: a'nyelvnek meg-vcintegetésével ; meg-vefztegetődik az Erkölcs is. Nem sokára Lámpással keresed Magyar-orizágban a' Magyarokat ; de fel-nem-találhatod. En ugyan; meg-vallom : magam-is tót-ember vagyok (avagy egy fzóval ki-mondván : tót vagyok ); de bakiiba fzeretem a' Magyarokat. Téged' se öfztuuöznélek e' Jóra , ha nem fzeretnclek. Szandra Magad', édes - kedves Etelkám. Szeresd edes Hazádat. Röpíiily { röpűlly ! óhajtó Zoltánodnak lángoló kebelébe, és Szívenek kelio közepébe. Már ezekre fzer felett fel-háborodott az ártatlan Etelka. Abban-hagyta a' gyenge fzavakat: mivel hafznokat éppen nem láthatta. Neki-tüzesedvén , éllel állott ellene : mert ama' Semmin-árúlc, és Ninesen-vetc gonofz partékáit más böcsre alkalmatosoknak nem állíthatta. Így kezdé meg-változott kemény Izavait : Oh Színlés ! Oh átkozott ál-orcza ! A' Magyarok' Iftenére kerlek: ne kévánd azt tollem : hogy magam' Személlyétői meg vállyak. Ne-is hánts, ha nem hámlok. *— Illy PATVAR AMAZONNAK (77) lenni véled-é Gyula had_ nagy(77) Királyi vérből eredett két Scitliiai ifiak : 1LLIN és KOLOP (a' Fő rendnek párt-ütése által ) SG.