Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

354 ETELKA', TÖRTÉNETINEK, Róka, nemannyira ugyan, hogy Etelkának hafznállyon ; hanem, hogy maga' igyekezetének tárgyit annal-inkább el érhesse : midőn elsőben Gyulának nem csak Vitézséget, hanem Emberségét-is fzínte az Egekig fehnagafztaita ; arra kérte a'Fujedelmet : hogy őtet Hadi-veZérnek tegye. így ofzcán Etelka : úgy-mint Vezérnek leánya, a' Fejedelemnének társaságába ígen-is bé-jllene; nem úgy, mint vagy Szolgál!©, vagy pedig Szoba-leány ; hanem , mint kedvet kereső, es ineg-Ieitt vígasságokat ízűnteleli nevelő úri fzemélly. Rókának őzen gondolattyát ineg-dícsérte Zoltán. Csudáilozott-is nagyon, hogy Árpád az ifiabb Ufztbút a' Vezérségre lei-emelte ; Gyulát pedig , koek mind Vitézségét jól-tudta, mind emberségét gyakran tapafztalta, illy sokáig a' Hadnagyágban hagyhatta. El tükcllette tehát magában , nem csak Vezérséget; hanem hogy mind hív ízolgálattyáé meg-hálálná ; mint Etelkáját, Árpádnak kévánsága ízerénc, boldogabbá tenné) azon tartománynak néki iijándckűzúsát-is, mellynek ízélen egy, várat építtetett az-atán Gyula; és azt, maga nevéről, GYULaNAK-ís nevezte, nem mefzfze 'AVilágos-várróí. Ezentteiűl : eteébe jutván azis: hogy Árpád azon JövevényEteíéc-ís Fejedelmi kegyességébe ajánlotta : Ejnzárnak esedezésere ( noha