Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I, KÖNYVE. I

II

, SZAKASZSZA. 335 fgy tehát a' Halálnak tágas torkából kiTzahad dl ván Etele; midőn Etelkához vitetett, és ijiki azokat mondotta , mellyekről ez-elott emlékeztem ; Qtet e' ízavakkal támadta meg Etelka. Iftenemj ha magaddal nem gondolál-is, midőn ama' vefzedelembe erelzkedél; mért eízedbe nem jutott bátortalan Etelkád, kinek élete egy hajóban eveddzett a' te életeddel ? — Moft te ugyan azt gondolod, jól tudom : hogy az el-múltt esőnek, nem, kelletik köpönyeg. De várrá : e' tettedet bizonyossal}, meg-lakolod. Elevenedre hágok annak idejében., Leis-rovoim a' ro válí«. M oft csak éppen, bádgyadságomnak köfzönheted, hogy liid-mér-gemet k'i-nem-adhatom. De fel-háziak másfzor a~* rámára» Vifzfza-adoni a kölcsönt, ne búsúliy. Midőn e' fenyegetéseit fzórogatta Etelka; íme l á' hideg nedvesség úgy-annyira, meg-járta Etelét: hogy nem csak refzketni; hanem igen bágyadozni-is kezdene». Erre Etelka megdjedvén: mi lelt (úgy mond) édes Etelém?—Talán ugyan fenyegető fzavaim ártottanák— Ne felly tőllero, Édesem !— Más feküfzik fzívetnhen, mint-sem a'-mit nyelvem' harangjára IkÖtÖttein. — Iften bizony ! soha egy fzót nem feólland ok ezekről. — El is-felejtettem immár min-r deneket. — Legyen jó kedved. Etele meg-hajtotta fejét, és meg-köfzunte jó fzívét, Azután: mind-nyájokajt kérte; rnéiY 4 túz-