Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

t I. KÖNYVE. III. SZAKASZSZA 291 zott ereje nein bírhatta a' refzkető ínakat. Megfzánta ezen állapottyát Etele.- Ugyan-azért ; lágyabb fzavakkal élvén, ezt mondotta végtére: Ha azzal fzerencsérnet eiŐ-raozditani kévánod; drága-lácos gyöngy-virág; nagy hálákat adok fzívességednek. De egyfzer s-miiid arra kérlek, és igen esedezem előtted: hogy, a' Magyar Kis-afzfzonyok közül, csak éppen ollyat rendelly fzeméllyemhez: ki mind alacsony állapotomhoz; mind csekély Tifztségemhez illik. Hasonló a' Hasonlóval hamar öízfze-barátkozik. Ezek-között; Etelének segítségével, felemelte magát Világos, hasonlóbb a' betegekhez. Ehfordúlt Etelétől. A' láthatatlan, de akazemban : Semmi csudára méltó dolgot nem tspafztalunk bennük. — IV/zer: De, a'-nii a' KQTY- Dónak értelmét nagyobb világosságra terítti; ez az: Midőn a' Régi Magyarok holmi díb-dáb házi efzkozoket a' Czigányoknak ej adtanak (mert nem voltak olly eíztelenek , hogy, mint moftanában , a' jót-ís el-fecsérlették vólna ) azon díb dábsa'got KÓTYRA VETNI mondották; az-az: magokra nézve, abból immár semmi hafznot nem reménlettenek. Innent fzáímazott eme" fzó-is : KOTYA VETYE ; és meg'tavtya régi érteimét a' moftani embereknél is. Mert noha a' Kötya-vetyében mollanában sok drágaságok el-adatnak; azok még is cllyanoknak lenni gondolt2tnak, mellytknak ü-rark hafznokat többé éppen nem vehetik. A' Magyaroktól tették tehát a' Németek eme' fzayokat ; Köti veti ; avagy kuvtábban-is éjtyéa : Kori-ve.