Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

iq5 ETELKA' : TÖRTÉNETÉNEK reá lőjjön a' Fejedelem. De ez ( a' vélekedésben lévén: hogy immár meg sebesíttetétt: ugyan azért, annak le-tettében , semmi meftersége kinem-tettfzene ), intett Zalánfinak : hogy hozza fogjon, és fzerencséc probállyon. Zalánfi tehát: már régen kezeibén"tartván fel-vontt idegét; nagyobb hevességgel, mint Izeines tárgyalással neki-erefztette vefzfzejét; de nem magát a'madarat; hanem aimak csak felső tollait talalhatta. Ettől meg-ijedvén a' Hattyú, tüftént fzárnyakra kapott, és Árpádnak éppen ©lejébe repült. Eme' véletlen történetnek igen m eg-örülvén a' Fejedelem ; hírtelen elo-vette arany idegét. Az-után ; éppen nein sokáig késvén horgas húrjával, olly fzerencséssen aránzotta a' madarat, hogy-, mind mellyét meg-taülhatta ; mindi, teilet meg-fordítván, a' Tónak éppen a' kellő közepére le-is-ejthetre* Árpádnak fzereacses lövését fzemre-vévén az ügyelő Nyilasok ; mindnyájan olly nagyon örvendettenek : hogy mindenütt Árpádnak nevét tele torokkal kiáltanák. Ugyanazért: mi vei magától a' Fejedelemtől lövetctt-meg, nem akarták olly csekély dolognak ítélni : hogy ki • hozásánaki fzorgalmatosságát abban-hagyni láttfzattatnának. De semmi Csónak, semmi Tutaj , semmi Talpak jelen nem vóltanak. Maga Árpád, ember - fzerető Fejedelem lévén, sem a kara