Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. III. SZAKASZ

SZA. 179 féllyen fenyítékjeitői? bizonyossan mind-eddig éppen nem tudhatta. De még a' Dajka-is, az illyetén környiil-t állásokban már régen meg-okosodván , furcsább ban bána vele, mint ennek-előtte fzokott. Eízébe juttatván pedig: hogy magát eziift Pohárra) meg-ajándékozta Etele: könnyen el-hitéfclíettéd magávai

: hogy otet-is bizonyosan valamibe»: refzeltetnie kelletett. Ugyan-azért : mefterséges fortélyaival addig-addig fartat

ta Szemérmetek Alakját: még végtére, mind fzájábol, mind kebeléből ki-itgrafztotta az arany Ereklyét. C&dálfcogoft Rima ezen ritka, és böésüîendo munkán. Ezt maga' Poharával egybe-vetvén, nvind-a'-kettonek nagyon örvendezett. Egy* is tettfzett: mintha Etele ama' k'úlömb, ésfzín. te ellenkezŐ-fzabású ajándékjaiyal ki-talált'a vóK na a' két-féle fzíveknek vágyódásait. Mert, mind-a'-kettő egy aránt Örvendezett : a' fiatal Etelka ugyan azon Ereklyének kellemetes újságán; a' vén Rima pedig maga' Poharának ritka óságán. Az-ntán : mi tévők legyenek az ajándékokkal, azon tanácskoztanak. Azt mondotta magáiéról az örvendező Dajka : hogy azt ollyatéti hellyre fogná helyheztetni, mellyről minden em* bernek fzemeibe (ha mindgyárt nem sokat keresgéli-is ) könnyen ütközhessen ; és ki ki hamar éízre-E-vehesse; minő fzép Ifiúuál nyerte ezen Mát-