Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)
I. KÖNYVE* II. SZAKASZSZA. 157 lakját; hanem: hogy efzével éllyen ; és belső ofztállyába mennyen. Ott-is maradgy on addig ; még hozzá nem mennének az Üdvözlők. Etelka ( egy Szoba leányt vévén magával) bé méné ofztállyába; holott kedves Eteléjének ei-jövetelét nagy fzi'v-dobogással várta. Irtózott a' viiskodó indulatoknak hirtelenségektől, meilyek már-is oílroinlották orczáját. Tartott attól-is : ne-hogy ( ha a' Leányt magánál megtartaná ) nyelvessége által, meséje lenne a' többieknek-is. El-erefzté tehát magától ; azt vélvén: hogy Kádárnak jelen-létte elegendő paláit lenne a' fzél-véfztk ellen. így vélekedett Rima is. Ugyan azért: midőn a' fzolgálót ki-jönni látta; se maga bé-menni nem akart ; se kijötte' okát meg-nem-kérdezte. Azomban : A' Vendegekhez érvén a' Követ ; meg-jelentette a' parancsolatot. El- tökélIette magában Etele ; hogy , a' Kis-afzfzonynak üdvözlésekor, nagy tifztelettelléfzen ékesSzeméllyîhez. E' vólt az oka: hogy egy fzót nem fzóüott úttyában ; üdvezlő fzavainak kellemetes rendérői gondolkozván, ügy vélekedett: hogy e' tifztesség' meg-adást mind eredetére, mind ékes erkölcseire nézve igen meg érdemlené amaz ember csuuáltta Kis-afzfzony. Midőn azon ofztállyokba értenek, mellyenben a' Szoba-leányok tartózkodtanak ; miud-" nyájokat k i ionos vidámsággal meg-kölzöntötte U. L 3 tele; >