Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. I

I. SZAKASZSZA. 145 Etele; az-után: fel-emelvén fejét, u fzorúltt 4 Lélekzetnek útat nem tágított volna; egy kis idő várttával, bizonyoffan meg-fúlladott vólna. Ezzel meg-nem-eiégedvén Etele, igen gyengén ölébe fogta a' Beteget, és, ki r emelvén katonaágyából, egy Kar-fzekkre ültette, El-érkezvén nem sokára azf Orvos; midőn éfzre-vette vólna ; hogy ama' fulladás csak éppen a' Vérnek bőségétől venné bizonyos eredetét : meg-vágta jobb kezén az Eret; ésj kevés idő várva, egéfzlen vifzfza-állította. Megdicsérte az-utáu Etelét: bogy, a' Beteg körűi, olly nagy kefzséggel, olly nagy okofsággal foglalatoskodott. Etelének eme' ki-váltt fzorgalmait nem-csak nagyra böcsűlte; hanem, nagyobb lzívefségének ki-öntésével, meg-is-köfzönte a' hál'-adó kegyes Fejedelem. Meg-is ígérte (ha valamiben leg* kiiïebb fzükségét tapasztalhatná) nem csak fejeK 5 delazon éjtfzaka, mellyen a' lakadalom tartatott, ágyába menvén Atila, hírtelen halálos betegségbe esett. Nem-is sokára, senki se tudván semmit felolle, ki -bugyorgott orrán-fzáján a' vér, 's raeg-is-halt. Ildikó , Atilához bé-menvén , naidon tolle meg se fzóllíttstna ; az egéfz ejtfzakát ülve töltötte a' fzonyeg alatt. Reggel, merevedett teilet fzemlélvén , nagy lármát indított. Bé* rohanván a' Honnusok , mivel rajta semmi sebeket nem taiá tanak , sott Ildikót is nagyon sírni látták, annak halálát a' Szűzre nem foghatták. Illy fzerencsétlen véggel múlt ki az egefz világnak ama' híres ollora. sigebbrt. ottó Frifing. thuróc7z. BON FIN.