Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

126 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. fiában ki-nem-mondhatorti. Meg-cudhattyátok ezt-is aimak-idéjében, Mitid-az'-által : így-is gyö­nyörködöm Szerencsémben , hogy elsobeii u­gyan Etelkának, azután pénig Árpádnak-ís meg­tettfzhettein. Szeretem a Magyarokban azon nagyra becsűiletidő erkölcsöt : hogy nem-an­nyira a' Nemnek tös-gyökerességét, mint a' ki 1 tettfző indulatnak érdemét, és méltóságát tekintik. Erre a' Fő-pap : Már akkör mindgyárt éfz­re-vettem benned, édes Fiam! nem köz Neme­idet: midőn leg-elsőben az Áldozat előtt látta­lak. Ki-vehettem aztat belőlléd : me'lynëk el­titkolására még raoíl-is fzorgalmatoskodül. Fi­am ! Etele ! csak egygyet mondok. — Ha Nemefségednek erővei ki-verő fénnyét előttem, 's-mások elott-is éppen el-akarod, el-is-köll®tik­titkolnod; javaslom* 's • még egyfzer- is javas­lom.: hogy azt tudtára adgyad mind Rimának, mind Etelkának. Tudni - illik : hogy a' Szűz ugyan mind illendőbben, mind állhatatossabban fzeressen : a' Dajka penig, vele-való társalkodá­sodtól ne írtózzon. — Kérlek arra-is: hogy Etelkát mennél-hamarébb meg látogasd. — Vég­tére ; azon esedezem: hogy, ha, a' Dajkának engedelmébol, Gyula' Sátorába bé - járatos le­fzel (a'-mint bizonyoffan lefzel-is); gyakor, és okos"; de fo képpen ízemtrmetes Befzélgecesid­del inind-a'-kettőnek Szívét birtokod álá kerít­tsed, és jiuind-a'-kettőt eroífeu le-nyűgözz-ed f hiam !

Next

/
Thumbnails
Contents