Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE* I

I. SZAKASZSZA. 133 Ézetencséíiek egyveles fzerencsétlenségé ellen, melly Őtet, Árpád előtt, úgy meg-kedveltetfé, hogy egyfzet is-mind, Etelkája előtt, egéfzlen el-vefztheftfc. Hogy-hogy lehetne pedig pad alá temetni azon élo reménségét, melly csak mái ffapon esírádzott heves íz-ívének termékeny közepében ? Bizonnyára; minden Szem-pillantás, mellyben nélküle élendene Budán; egéfz efztendőnek tettfzene. És így: idő előtt meg-fogna' Vénhedni, semmi; iíiúságot vidító, öröm tiélkíih Ki adna pedig ollyas feárnyakat, mellyekkel Budáról Wiiágosra ( ama' gyönyörű, és világ-csudáltta várra ) vifzfza-repűlhessen ? Ezek, és más e'-féle gondolatok forgottanak efzében, 'sazéi't-is jött moftatiában Kádár* hoz: hogy vele nyavaláját közöllye. és orvosságát vehesse. Úgy el-raerűlt pedig ifzortyító gondolataiban, hogy a' melléje érkezett Fo-papot éfzre-nein-vehetné. Midőn az-után a' Sátorba be-vezettetett, leg is leg elöl Etelkának állapottyárói fzorgalmatoskodott. Ezen dolgot adta moílani el-jöttének okául. Ama' másadikróí, meily fzívét, a' Budai útazás miatt, gyötrötte; még fzóllani nem mere. Rend fzerént elő-befzéllette a' Fő-pap : Etelkának hírtelen forróságát; Szívének dobogá» sait. Az-után: a' Szövétnekek' lángjaitól okozott változásokat; 's-e'-miátt a' vefzedelmes félelmeket. El-nem-hagyta a' maga' fzorgalmatos bízta-