Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

96 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. fzénáját, magát a' Fejedelemnek utóbbi kegyességébe ajánlotta. Végtére: hogy egygyet-máfsát a' sátorba hozhatná, fzabadságot kére az elmenetelre. El-is mene érettek. E' befzédnek alkalmatofságával, tetőtiílfogva talpig meg visgálta Világos a' jövevény Ifiat. Erzette-is fzívében : hogy Zalánfihoz való hajlandó áüából mindenkor alább hagyna valamit, és, minden gerjedelmeivel, csupán Etelére fordulna. Tartsd a' Magyarokat űzik , ne éfsenek vakmerően utánnok. Há om-ré y nyíl lövésnél se rávozzanak-el tovább a' le-ugró Lovasoknak Hadi rendektől, A' Hadi vezér pedig ug au-csak azon legyen: hogy, ha tolle kitelhetik, téies iK-lyeken, és lapokon rendellye-el a' Sereget, holott se sűrű erdők, se mocsárok, se tavak ne akadályoskodgyar.ak , a' Magyaroknak leseik miatt* mellyeker ravafzou ízoktanak csinálni. Az Orr állások it is egymás között illendő rávozatokkal a' Hadirendnek négy réfzeire fogja helyheztetni. Jó vólna ha Hadi rendünknek hátúllyán , vagy által-gázolhatatlan foly o víz , vagy mocsárok , vagy tavak lennenek hogy azon réfz bátorságos lehetne. Ha az ütközetnek jó vége fzakadhat, akkor nem fzükség } se vakmerően utánnok esni, se pedig a' dologhoz immel ámmal nyúlni. Mert a' Magyaiok (nem úgy, mint az első ütközetben, meg vertt más Nemzetek) nem hagygyák ám abba a' via kodást; hanem ( minek előtte erejekkel egvgyütt fz.veket-is el-veí'ztik ) egyedol azon iparkodnak,