Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

IL SZAKASZ. II. RÍSZ. ól Ezek közül egy, kezességbe adatott Por­senánctk, annak az emlitött Etúriai kirájnak, ki másként meg-békélni nem akart. Vagy csak ebbol-is ki-teccött : hogy a' hozzá-kíildettetött Szűz nem köz-nemességű vala. De, minek-u­tánna az Etrúriai Őrizet alól valami-képpeim el-illanthatott; lóra kapván, Tiberis' vizének ug­ratott, és szerencsésen Rómába viszsza-úsztatott. Ennek a' Szűznek nevét (cseleködetének örök emléközetére és d'űcsöségére) erre a' más világ­ra-is föl-tartotta a' gondos Természet. Klcliá­nak nevezték. A' Firíiségnek ilyen nagy csudáit látván forsena Kiráj ; Szabadnak ösmérte-meg a' várost; és föl-szödvén hadi eszközeit és Sátorjait, egye­nesen haza-ment. De ott maradván Lucias, és ennek fia Aruns ( Tarkviniak ), erossen hadakoz­tanak. Lovakon ültek mind Brútus , mind Avuns. Midtin egy - más ellen dárdákat eresztottek ; mind-a'-kettő halálra sebesülvén, le-estenek lo­vokról. Ekkor Brútus ( a'-mint csak haldokló ereitől ki-telhetött ) Aruns felé' vonakodott, a gondolattal lévén : hogy a' Hazasság-törőnek ezen meg-inaradott Öcscsét a' Pokolig kergeti. -•­» «W 8 30­HAH-

Next

/
Thumbnails
Contents