Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

I. SZAKASZ. VII. RÉSZ. 41 gícscse. Ezek után Ankus meg-hala, uralkodássáuak luiszon-negyedik esztendejében , maga után hagyván két neveletlen fiait. HATODIK RÉSZ. Pris Aus ötödik Kir újról. -Ni agyra-vágyodó Feleségének Tanakvílnak minden-napi ösztöneivel reá-vétetvén TarkviniusPnskus ; mennél inkább látta : hogy az élobbeni Ankus-kirájnak fiai a' kirájságra üdosebbek, ugyanazért alkalmatosabbak-is lesznek ; annál inkább sürgette a' népet : hogy a' Fejedelemnek választássához fogjanak. A' két Kiráj-fiakkal kérte Őis a' koronát. És íme! ( szorgalmatossága, és gyönyörű maga' viselete miátt ) az egész néptől Kirájnak kiáltatott. A' mi Ötet erre fol-vihette ; fÓ-képpen az vala : hogy a' Görög elmét az Olasz észszel igen ki-pallérozta. Midőn a' Városnak új falai felől tanakodna magában ; íme a' Sabínusok zenebonáskodni, arra-is célozni láccattak : hogy Rómát meg-támadgyák, ki-is-pusztícscsák. A' Sabíniai Lovagoknak számokról tudósíttatván Priskas ; hamar eszre-vötte : hogy Rómulústól-szörzö11 háromszáz Lovagoké' mostani üdőkre nem elegendők; azoknak számokat két annyira vinni akarta. C s Mi-