Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

64 6. Szegés-vár.szék. 7. Nagy-sink-szék. Még ezekhez tartoznak két apróbb Dißr ictus ok : iV a' Brassai. 2. a' Besztercei. NYOLCADIK SZAKASZ. Sklavónia - Országról• — —o»o iSl/a t'oWt ( midőn még Pannóniához tartozott) így nevezték ez-elŐtt : Pannónia Savia : mivel Sütává és Dráva vizek között elég hoszszan terjedőit. Némejek osztán Toí-országnak nevezték. De én úgy véleködöm : más Sklavónia , más ismétt Slavónia. Nem -külömben külömboznek e* két szavak : Sklávus , és Slavus : Meg*- eshetött : hogy , midőn ez - előtt Sklavoniát így nevezték : Szávia ; ebből osztán elsőben ezt faragták Szlávia, az-után Slavia, végtére Slavinia és Slavónia. Elég az : hogy Kirájjainknak Címjei között soha se olvastatik Slavónia , hanem mindenkor Sklavónia. A' Tiszamelléki Magyarok se mondgyák másként, hanem Sklavónia. Sklavóniának határjai ezek : Éjszakról Dráva , Dél-szakról Száva, Nap-keletről Duna, Nap-nyúgotról /VeWt-ország. Hoszsza 60, szélessége 12, követközés-képpen udvara 720-derôkaltt-mértt-földek. Lakosi nem mennek többre