Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

29 dott volna, talán soha többé iábra-nem-állhattuiik vólna. Mivel ez az első bé-ütés igen jól szolgált a' Tatároknak, meg-próbalták a' másadikat-is 13esztendók után , 1254-dikben. De ekkor okét Béla ( magához édesgetvén a' meg-maradott Kunokat) gyalázatosan le-kaszabálta, el-vesztvén köziillök Ötven-két-ezret. Meg-hólt osztán Béla a* Nyulak'- szigetjében Buda alatt, és Esztergomban temettetött-el. Másadik veszedelmünk, melyet a' Kunság* bé-vétele okozott, az vala : hogy IV-Bélának fia V'István Kún-íeleséget véve, mely Aszszony IV - László fiát úgy bele - szerettette a' AÜM-menyecskékbe : hogy törvényes feleségétol maradékot nem hagyott,'s-ugyan-azért benne a* rönddel-követközött Árpád' nemzetsége el-ve* szőtt. Illy nagy viszontagságaink voltak ak Nagy - Kunságiakkal. Most Ók a' Magyarokkal igen tisztességesen élnek ; és ( a' hadi üdokben) dicséretes szolgálatotot tesznek. Mind-az'-által a' Nagy-Kunságban uralkodó Kunoknak cíinörjök a' 4-dik Paison láccatik. Ennek udVara aranyos > vagy-is sárga. Az udvarban áll egy Oroszlán ki-terjesztött első lábaival oldalaslag. Farka kettős, Feje koronás. Két hátulsó lába előtt vagyon a' fogyatkozó Hóid. Feje után pedig egy Csillag. A' Pais fö-