Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

ságosan arra a' hejre, melyet mostanában-is Kiskunságnak neveznek. Nem telepítötte pedig úgy le, mint-ha kevesen az Országnak más részszeire nem oszolhattak volna. Bölcs Leónak ( Ronstancinápoli Görög Császárnak ) fia Konstantinus Porfirogenneta ( ki ezekben az üdokben élt, és Könyveket-is írt ) azt mondgya eme' le-telepödött Ris-kúnságiak felől: hogy a' Magyar-Nemzetet nyóic Nemekkel szaporították-meg. Ezeknek nevöket-is eloadgya. Első vólt Csaba, másadik Neke, harmadik Megere , negyedik Kuturgemati, ötödik Tarián, hatodik Genács, hetedik Káré, nyolcadik Káse. Porfirogennetának ezen írássát meg-bizonyíttya az-is : hogy ezen most említött Rím Nemeknek neveik ezen üdonkbeu-is föl-taláitatnak némely Magyar hejségeinkben. Csaba nemről egy-nehány faluink neveztetnek Csabának. Hát ha Csáb-rág-is innent mondatik? — Neke nemről származhatott Nyék , vagy fVytMalunk. — Megere nemről vötte eredetét Megyer- falu — Tarián nemről eredett Tarján. És mimel Tarján Nemnek jószága iszapos - vizes hejekön vala, mostanában-is az ojashejeket, melyeket a' viz hamar el-fut ; Tarjányos hejeknek mondgyák a' Magyarok. — Genács nemről szívárkodott G ács — Karé nemről Karáncs, és innétt Karáncs-Bere'wy, és Karáncs-Sáágh —

Rase nemről Rázár, B 5 és