Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

145° (a' Bolgároknak ekkori kirájja) Innocentius' Római Pápának írt; melyben Imre-kirájnnk ellen nagyon panaszolkodik : hogy Őtet sajátjából kitudta. De , Imre után kovetközött három kirájjaink (ugy-mint Iii-László, II-András, és IV-Béla) semmi emiéközetöt nem tosznek Bolgariai kirájságjokról. Talán ugyan Imre se hódítottaineg Őket örökre; hanem (valamint ez-elott Szent István) úgy mostanában Imre csak le-csillapította a* nyughatatlanokat, és a' Magyar emberségre meg-tanítottá; Sí-István (a'-ki YN-Bélának fia , és a' kirájságban örökössé vala) leg-elso vólt kirájjaink közziil, ki eme' Bolgár-Országot a' Magyar koronához kapcsolta. Ez még édes atyjának IVBélának életében (úgy-mint az Országnak kiráji hercegje) a' nyughatatlan Bolgárokra menvén , Őket akkor nem csak nagyon meg-verte; hanem tüzes kirájjokat-is (Aszanes Jánost) meg-fogta 5 és Biulára hozta. Minek-utánna , Bélának haíálála után, ezen' V-István a' kiráji székbe ült, és Aszanestol arra kérettetett: hogy Országába viszsza-ereszsze ; igen ember-szerető kiráj lévén , meg-engedte néki a' viszsza-meiietclt ezen két állományok alatt : I-í2or: hogy minden esztendőben bizonyos adót fizessen az alá-vettetésnek jeléül» lI-5^or: hogy mind maga, mind utánna-követki/

2 K 2 SLW