Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

63 Földön Iába , égen feje. Óriás ként támadgya meg az eget is. Szemökre hánnyák azt : bogy a' napnak le szállta után (főképpen éjfélkor) meg nyergelik a' seprőt, és Buda mellé Szent Gellér' högyére lovagolnának. Itt az ördögökkel arrúl tanácskoznának : mi módon lehetne a' föllegeket el távulitani , és semmi esőt nem adni. Ha ezt a' tanács szerencsésen el végezhette ; osztán az őrdögökkel öszsze fogódzottali, és erősen táncoltak. Azok a' pajkos emberek ezen locsogásaikkal arra vitték az oktalan Bírákat : bogy az esőnek szükjében meg förösztenék a' vén aszszonyokat, és addég árestomban tartották , még esőt nem látnának. De ez immár el múlt. — A' boszorkányoknak öszsze gyülekezettyöket pedig- ir.ért fogták csupán Sz. Gellér högyére , és nem másra? azért: mert egész Magyar országbúi Budára szoktak járni a' Magyar pörlekedők , úg-ymint az ott lakó királyhoz , és a' tábla Bírákhoz ; a' pörlekedők között érdemes öregaszszonyok is voltának, kik', lia nyertesek lettek, ellenek az ügye vesztettek kígyót, békát okádtak , vén boszorkányoknak is nevezték. Erről a' nevezetes högyrül méltó többet is mondani. Ezt elsőben Látó högy. nek mondották a' régi Magyarok. Mert annak tetejére állván , Szeged és Debrecen felé minden akadály nélkül el láthatni. Minekutánna Sz. Gellért Csanádi Püspököt errűl a' Látó högyrűl le taszították a' pogánságra viszsza tért Magyarok , Látó högy nevét el vesztette, és az üdötiil fogva Sz. Gellér högyének neveztetett. Arrúl a' högyrül nevezetes az is: hogy azon pogány Magyaroknak ivadékaik közül , kik Sz. Gellértet- megölték, egy se mehetett hé azon templomba, mely azon Sz. Püspöknek tiszteletére a' högyön, vagy némelyek, szeréut, a' högy mellett építtetett. Ennek valóságát meg akarván Mátyás király próbálni, egy Kórogi nevezetű inassát, lü azon pogány embereknek sarjazat-