Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Későbbre fő a' kemény, mint a' lágy tojás. Későn eveit pjiéd , késő vacsorát ád. Későn nyilttrósa, későn fonnyad el. Későn nyiltt ész , későbbre vész el. Késő essönek nagyobb a' sara. 1) Néha a' későnek kora meg bánássa. Kárán tanúi a' bolond. Kési gyermeknek késő haszna. 2) A' késő táncnak háborgás az eleje. 5) Halál után késő a' bánat. Későre bánnya a' kutya : hogy kilencet fiadzott. Régen meg etted,-a' mitől meg kell halnod. Későre bánnya azt a'leány, a' mitől le betegedett. Jö a' jó tanács, ha későre is. Későre bánod , a' minek árát meg adtad. Későbbre száll el a' gója, mint a' veréb. 4) 1) Ezt az őszi esőkről értik a' Magyarok : mert bizonnyára nagy sarat csinálnak, valamint most ebben az p itog-d»kben tapasztallyuk, melynél én nagyobb sarat soha ném láttam. Igaz az: Kogy ily iidöben egy kanál viz, egy dézsa sarat csinál , tavászkor pedig, vagy nyárban egy dézsa viz csak egy kanál sarat. 2) Kési gyermeknek ázt mondgyuk , ki attyának hólta után illetik. Deákul Proles posthuma. 5) Mikor a' táncról semmi rendelések nem t telnek, a' tánc előtt fognak hozzája; ekkor pedig a' hirtelenség miatt könnyen össsze háborodhatni. 4) Azt akarják ezzel a' Magyarok mondani : hogy a» nagy test lustább , mint a' takarékos. Ha az őszi el szállásról érti is ezt valaki; még is igaz, mert a' verebek nem vándorlók aves migratoriae ezeknél tehát mindenkor későbbre száll el a* gója.