Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

47 Késő akkor a'bort meg kéméileni, mikor immár az annyára (söprejére) szállott. Későbbre őszül a' bajusz, mint a' haj. íj Meg is őszül addég az ember. Későre bántak azzal, ki csak halála előtt kapott az Uraságra. - A' tanúltt ember holttá után híres. A' fa is nagyobbnak teccik , ha le dűlt. Nem oly hamar múlik, mint a' Tatár járás. 2) Mint ha soha e' világon se lett volna. Nem oly hamar kész, mint a' puska pornak lángja. Későre érik a' jó. Későre akarja meg tanúlni a' halált az, a' ki élni nem tudott. Későre érni föl a' bércre, A' meszsze harangnak későre jön hangja. A' nap fogyatkozás se esik meg egyszeribe. 5) J) Hogy a' bajusz későbbre őszül mint a' baj , tapasztalásbúi .tudbattyuk. Ennek okáúl azt tartyuk: mert a' bajúsz leg alább húsz ösztendővel fiatalabb a' hajnál, a' fiatalabb pedig későbbre őszül. Van ennek oka a' szőrnek .minémüségében is, mely minden másnál későbben őszül ; a' hajat pedig nem mondhattyuk szőrnek. 2) IV. Béla királyunk alatt a' Tatár járás csak addégtartott , még az országot kürüsztül futották. Oka hamar viszszá meneteleknek az vala : hogy Tatár országban a' kebeles háborúság kezdődött. 3) A' napnak fogyatkozássá akkor esik meg, midőn a' nap között és a' látónak szeme között egyenesen tétetik a' hold mindenkor újság-' tájján, de nem minden újságban. Mivel a' hold későn jár, jele: hogy a' napot későn hagygya el.