Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

A' hamar érő fának ritkán nem férges gyümölcscse. Későn virágzó fának ritkánérhetik meg gyümölcsöse. Ritka ember ki másnak kárán szemeit ki sírja. Fehér konyha ritka vendégség. Rosz atyának ritka jó fia. Rosz anyának ritka jó leánya. Rosz kovászszal ritkán gyúrni jó tésztát. A' hol sürii a' pép, ritka a' fog. A' mi ritka, kedves. Ritkán járják immár a' búcsút. A' roszbúl ritkán válik jó. A' ritka kása, nem ögyébb levesnél. Ritkán alkuszik meg két gonosz. Ki ritkán szóll, több jót hall. Ritkán járj, jobb szívvel látnak. A' táncos leánybúi, ritkán válik jámbor. Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a' leckét. Az erőltetett gyümölcsben van valami vadság. érette meg hallyon. Csak ugyan délre se érkezett el Dámon. Pithiás tehát az akasztófa felé vitetett , ki azon ki mondhatatlanképpen örvendezett: hogy jó ba-, ráttyáért életét elvesztheti. Már is az akasztófára vonták az örvendöző Pithiást; midőn lélek szakadva el érkezett Dámon; és semmi mással semmit se gondolván bocsánatot kére Pithiástúl késedelmessége miatt: a' nagy szélvész meg gátolta légyen hajóját, másként még- dél előtt el érkezett volna. Eme két barátoknak cselekedettyökön el hültenek még a' hóhérok is, és méltónak Ítélték, bogy a' történetet Dioniziusnak meg vigyék. El bámult erre Dionizius is. Magához eresztvén őket, Dámonnak meg engedett, de éken államány alatt: hogy ötet magát is barátságjokba vegyék : hogy a' világnak osudálttára hárman legyenek.