Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

y I () • J-r f'.j-.f-s-j ! j\r.*> t Ember embernek farkassa. Föl adta lèvét, talán maga ötte meg koncát. Tűz, aszszony, tenger által sokan el vesztek. Hál'ud

atl

an

ságg.a 1 űzet a' világ. Ki az igazat hangosan hegedüli, vonóval a' feje hamar meg v.onittalik. A' csép és a' kapa szörnyű nyavalya. Szegény a' kenyerét alig falhattya. A' várat országért víjják A' júhot gyapjáért nyírják. Az embert pénzzéért szíjják. Nern illik minden mindenre, i) Ajándék,, a' jó baráttal is nótát fordíthat. Ha Fétérkéjét (liéváncscsátj el veszti, akkor se szalad enni , mikor viszszá veszi. Ha a' citrombúi ki facsarják a' levet, osztán el vetik. A' bujtár tett ki a* Juhász bundán. Nagyobb füstye mint lángja. Nagyobb füstye mint süllye. Nem minden fót illik/ minden ruhára. Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet orvosság gyanánt adnak hé. i) Mátyás király igen kedves emberét Ki ni si Pált oly követségbe akarta küldeni a' Törökökhöz , melyben inkább halálát, mint követtségének sükerét remélhetne. Hogy nagyobb kedvvel menne Kin isi, azt fogadta a' király: hogy, ha a' Török az ö fêjét le találná'üttetni, o tüstéi)t/a' Törökökre esne, meg se állana addég , még az ö feje helyébe harminc ezer Török fejet lenem vágat. Úgy ám monda Kin isi de azon harminc ezer fejek közül egy se illik^úgy a' Palkónak ' fejére , mint «' mostani fejem.