Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

142 Jójborod', szép lúncsed' meg hitt emberedre bízd. Mosdatlan kézzel ne nyúlly semmihez. Addig örizkedgy a' haktúl még segre nem taszít. A' tisztát (ha lehet) meg ne mocskold. O zsákba új búzát ne tölcs. Ne piszkáld a' ganét, ha .mindgyárt régi is. Kézzel hincsd a' magot nem vékával. Addég fúdd a' kását, még szádat meg nem égette Ne légy senkinek lába' kaptája. Ne higygy a' szádnak, mint az éh kutyának. Fészkeden kívül ne tollosodgy. Kevéssel érd bé. 1) Ne szaggasd nyárban a' téli subát» azt javallotta maga is Fejedelem lévén hogy könyvekét­ől vassanak, és bennek a' történetekre jól vigyázzanak. Ezekbűi tanúlhattyák ök meg: a' mit senki se in éré. szel nékik szemekbe mondani. i)"A' Magyaroknak régi együgyű eledeleikrül ezeket hagyta Írásban Altorjai B. Apor Péter : mikor valaki az embereknek nagyg-ya útra ment ha felesége és gyer­mekei nclkiil útazott csak paripín ment. Ottan kony­ha szekér nem volt ; hanem a' vezetéken vagy a' szol­s gánál viaszos palackbán bor , fehér cipó : némelyeknek tarisznyájában ösztövéres szalonna , a' mellé fokhagy­ma; egy pár sódor, vag-y mog-yoró hagyma; sültt tyúk. Sott némelykor és gyakrabban ezek .közül csak egy is jó volt. Nyárban mihelyet jó füvet kaplanak meg szál­lottak a' fűre ; vagy ha széna baglya volt a' bag­lya mellé le terítették köpönyegjüket, 'ß jobb izüt öt­tel; belülié: mint most esznek az Alapatrétábúl. Sött az öreg Hal 1er János (n^gy Ur vala) még is mikor úton ment , ha tallón volt is , mikor az óra tiz Volt, meg- állott az úton, és ett.

Next

/
Thumbnails
Contents