Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

>r rr»-» f^rr^r^rrrr* f 35 Ha kire nyelvel tűzöl valamit, nehéz le fosztanod, Másnak böcsiiletében nyelvével gázol. Az el mondott szavat nem lehet viszszá nyelni. Nincs markolattya a' szónak, meg nem foghatni. Semmit se nyom szava. Funtolhatatlan szava, mint a' levegő. Leg liangosabb deákságú a' föcske. A' föcske fészek körül leg több a' szó. Ha annyi pénzzé lenne, mint szava; Eddég a' Dúzs gazdagot is meg előzte volna' Ingyen ád a' szóban. Tudgya szóval el hímezni hámozni. Ha szóra keriil a',dolog, ki nem foghatni rajta. Se vége, se hoszsza , csoportos szavának. Szava adgva el az embert. Szaváról ösmerik meg a' harist. Nyelves harkály 1) Oroszlán hörbe öltözött szamarat is szava vádollya el. Egész szó tár a' szájjá. Szava árullya el a' bakcsót.'2) 1) A' Harkály madaraknak sok féle nemeik va^ynak. Egy közüllök ollyan , melynek nyelve akkora , mint maga a' madár. Ez a' méheket nagyon pusztittya. A' kaptár' ajtajába bé ereszti nyelvét , melyre a' inébek mint valami eledelre szállanak , egyszerre bé húzza nyelvét, és a' méheket e! nyeli. ä

) Bakcsó madárnak tulajdonsága: hogy egész órákat tölt, a' kis balak' után leselkedvén (ugyan azért Dán" gubinak hívják a' Rácok, az az nap vesztegetőnek.) Néha száját a' vízbe ereszti, 's bika szavú hangot áai. U gyan ezért vizi bikának is nevezik.