Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

10 Ha ki szánnya vegye el rólla. Meg ijesztették högyke farát. Meg- vert hússát rostéjra tehették volna. Soha se hágy héket a' jó káplár. Kecske túró , bors törés. Meg hamuzták farát egetlen hamuval. Fa sindellel födözték bé farát HARMADIK RÉSZ. Orr verések. Föl vágták az orrát, mint a' Tatár lónakí Meg ütötték az orrát Föl pöckölték az orrát. Nem a' kend orrára bizták. Nem kötötték a' kend' orrára. Jól ki futták az orrát. Meg lapították az orrát. Orron fogva vitték. Disznó orra arany perec. Vért fújtak orrábúi. Úgy nyak szirtbe ütötték, hogy orrán száján folyt a' vér. Ki ütötték orrábúi a' piszkot. Mint ha orra' vére fojna. Talán orrára esett. Örül, mint a' kinek orra vére csöpög. A' mi előre van; ahhoz leg hamarább férhetni. Ki orrára bukik, nagyot esik. Eleget dugdosta, de orrára találtak. Orron fogva hurcollyák. Nem orrodra való az arany perec. Orron fogva viszik akár hová Orron fogva vezetik. B