Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

10 Se a' réseeget, se a' garázdát nem szidta, Fészkén kivül nem terjed. Fészkén kivül nem tollasodik. Bőven meg éri a' magájéval Máséra nem áhsitozik Kebelében talállya a' jó meleget. Maga kebelében talállya a' cipót. Otthon talállya, a' mit mások kin keresnek. A' Jónak, tó szomszédgya' a' Jó. Ugy is elegendő a' civódók száma. Csendesnek csendes a' haráttya. Nincs mit ellene vetni A' nyughatatlant is böcsülniMeg alkuszik egy gyékényen mindenne!. Csöndös, mint az olaj. Csöndös, mind a' holdvilág. Csöndös, mint a' sik mező. Csöndös, mind a' hóltt. Alólla a' gyéként el nem rántották. Fel nem pattan , mint a' Sajt kukac. Szelid, mint a' Gerlice. Érti á' tréfát. 1) Meg fér hiivelében pallossa. Nem piszkállya a' haruvazott tüzel, i) Egy szegény vándorló kis deákot , ebédre hittak egy házban. Ez az akk ori szokást jol tudván , meg köszönte az első kinálást, és a' másikra várakozott. De hogy mászszor nem kinálták, igy szólla : előbb valamit mondottak az Urak. Semmit se (felelének amazok) Ezzel az asztalhoz ül , és velek önni akar. Elhajtották kését is, de azzal se gondolt valamin, az fel vévén-, értem én (úgymond) a' tréfát.