Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

205 Ugy van, mint hat macska a' zsákban, maga a* csúcscsában. Úgy él, mint hal a' vízben. Oly távúi esik, mint ég a' földtül. Meg feszítette hasát, mint dobos a' dobot. Olyan a' hasa, mint a' dob. Olyan a' feje, mint a* véka. Olyan az orra , mint a' Bécsi torony. Sürün kél, mint a' sűrűn vetett búza. Lángol, mint a' tűz. Föl fútta, mint hojagot. Csúszik, mint a' jó bor. Csúszik, mint hordó a' korcsoján, Lassan ég, mint a' mécs. Bizik , mint hóhér a' pallossában. Bizik, mint katona a' lovában. Bizik, mint betyár az öklében. Bizik, mint rosz katona a' lábában. Bizik, mint kis tolvaj a' farában. Lityeg, fityeg, mint vén csákó a' süvegen. Nincs májjá, mint a' Csóri csukának. 2) 1) A' Csóri vendég fogadóban (mely Fehér Vármegyének egy Magyar falúja) soha a' vendégek csuka májját nem ehettenek; mert a' szakácsné (igen szeretvén a' meg sültt májjat önni) maga emisztette el , azt akarván a' vendégekkel el hitetni: hogy a' Csóri csukának semmi májjá nem lenne. Mátyás király semmi májat nem evett, nem ugyan azért , mintha nem szeretné, hanem (G a 1 e o t t u s n a k írássá szerént) kis korában két embert látván , kik a' csuka májon vér folytáig öszsze vesztenek, meg fogadta légyen : hogy soha nem fogja azt önni. Egyszer még is a' Csóri