Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

144 Nyúl vi léz. Jjedttében el halt. Nem ver ereiben a' vér. Datum hasra. Szaladgy Kuruc, jön a' Labanc. Illa berek, nád a' kert. 1) Van üdö , melyben a' nyúl leg jobban fél. 2} Viszszá se tekintett hazáig. el mène a' Bassához , és ama' keresztény mészáros felöl azt mondotta : hogy roszszúl méri a' húst, és hamissággal gazdagodott légyen meg. A' Bassa ki azon mészárosnak embersége felöl régen meg vala győződve úgy tettette eleinte magát : mintha azon árúlkodó Zsidónak szavai felöl nem kételkednék. Meg parancsolta tehát néki: hogy állicscson elő egy tanút, ki a* mészárosnak csalfaságát maga tapasztalta. Utánna vetette mindazáltal azt is : hogy ha a' Zsidó hazudna farárúi á' bőrt le fogná húzatni, és rólla annyi font húst le vágatni, a' mennyit a' keresztény mészáros ellen fillenteni merészlett. Várta Basa a' Zsidót: de ö a' városból is ki szökött: inert valóban féltette is bőrét. Soha többé nem látták. i) Illa, a' régi magyaroknál kik a' szavát egészszen kí mondani röstellették annyit tett: mint szalagy. Ha igazán ki akarták volna mondani : i^-y mondották volna illancs: de félelmökben erre reá nem értek-, a' többi is mind darabolva van. Igazi értelme ez: illancs amott van a' berek, avvagy ha oda futni nem akarsz eme náddal kerített kertet által ugorhatod. Az akkor van , midőn a' nyúlat két felé vágják : mert akkor két fél van a' testben, ugyan azért leg jobban lehet félnek mondani.