Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

94 Régen irták, le kopott. Sokszor húzta nagy böjtben a' törzsökök, i) Volt, de el költ. El múlt a' szomjúság, nem barát a' kút. Ki tudná ezt oly sokáig fejébe tartani. Ha káptalan lett volna leje, eddég el felejthette volna. Bottal ütheted nyomát. Ré lepte azt immár a' hó is, Bé húzta a' lúd húr. Piros csizmájának nyomát ha hogy a' hó el lepi. Viseitt abrosz szoszszé vált. Ádám látott ilyen dolgot, nőtelen kordban. El járta meny aszszonyi tánccát. Himlő se volt meg akkor Magyar ország'»' , Nem tudtuk még akkor: mi a' kukori Még-akkor a' Huszárok is kalpagot viselte .. Üdövel a' vas is meg vásott Udövel a' Nespolya is meg ért. Keféld bár az avit ruhát, nem lesz új 1 El ugrotta (mint a' Peri leány) a' férjhc 'st Régen volt ö gazdag. Mi is voltunk valamik. Mi is .voltunk gyermekek. Még akkor Eva is meny aszszony volt. El mosta az ár víz. Eddig gyökerestül ki veszett. u' gaz da : régen volt é beteg? azt mondotta a' di ,It bogy tiz esztendő előtt. O Azzal ijesztik a' leányokat: bogy ba a' Farsan, - i férj bez nem megy: böjtben törzsökét kötnek utanna. 'íát SSêi Ii