Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. III

, SZAKASZ. 15

C, és ezzel ki-is-mutatták ; hogy nem magyarok. Azt mondgya Bayer (270) hogy kik Szerviában és Bolgáriában uralkodtasiak ; magokat öromestebb hivatták Knézeknek, mint Krájoknak. Valamint az ElŐl-járót Knézeknek, úgy ennek feleségét Kneginának mondották. Ezt bizonyíttya Ditmár (271), ki Gejzának (egy magyar vezérnek) felesegérul így ír: Annak felesége Bela-knegina (mely szó szép , vagy fehér orcájú vezémét tészen) felette iszákos vala. , Hát: ha etcúl a' Bolgár szcVtúl: Kniz, e fedett osztán I-szer : Kneg. Il-rzor- Keneg. Ill-ízor : Kenig; mely szó a' Némteknél királyt tesz? Hát : ha ismétt ettül a' Bolgár szótól : Kraj, eredett osztán : I-szer : Kráj, II-szor : Királ, Hl-szor : Király ? Hamarébb vólt tehát a' Bolgároknak mind Knézj'ók, mind Krájjok, mint a' Németeknek Kenig jók, a' Magyaroknak pedig Királlyok. Ezt a' szavat : Knez, erre fordították a* Tótok Knaz. Így nevezték a' Püspököket, kik a' Népnek Elol-járói. A' közönséges Papokat így m jndották ; Knyaz: hogy a Piispökoktül meg-kulömoztessék Őket. §. 4. (270) Collect. Petropol. T. VIII. 424. (271) Histor C.