Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

14 SZITTYIAI TÖRTÉNETEK. vagy meg-betegedtek , vagy meg-Öregedtek, vagy meg-csonkúltak-bénéltak, vagy más-akárifti-okra-tekíntve tehetetlenekké lettek. Nem akarta ezeket a' Kül-országokban elhagyni, avagy le-te.lepíteni, Azt a' tartományt, melyben maga lakik* Anyának; a' többit mostohának tartotta, Úgy gondolkodott tehát felöllek : hogy (ha Őket magyar-prszágnak egygyik rész'énn le-telepítené) maga-is jó gondgyokat viselné, Azon negyven-napok alatt , melyeket; Munkás' högye alatt töltött a' Fő-vezér ; ki-szedegették nem csak a' nyomorúlttakat, hanem azokat-is, kik (fél-erötlenek lévén) erejökbul-. ki-fogyottaknak gyámolói lennének. Sokat válogatott-ki a' Rusnyákok közúl-is , kik inkább, a* paraszti munkára, mint a' katonaságra ah kalmatosabbak TÓltak. Mind-ezeket, mind amazokat (a* högytiik jó-tova) egy helyre le telepítette ; a' földet nékik ajándékozta, és így: szerencsés el-kezdője vala annak a' Városnak, melyet a' Régiek (valamint a' Högyet) Munkásnak nevez-., tek ; mostanában pedig Munkácsnak nevezik. Mivchtehát ezt az említett Munkácsot magoknak Magok a' Magyarok építették, min dön első le-telepedéssek Magyar-országban történt: ügy teccik . mint-ha meg-érdemlenée' yáros; hogy felöli? többet-is hozznrk-elÖ, Tud-