Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

98 SZITTYIAI TÖRTÉNETEK. ta : mert (mivel nagy sereggel jött) senki se mert ellene állani. A' köz beszellgetések között meg-értette azt Hubai hogy azokat a'Jobbágyakat, kik Zsólyom mellett laknak, sokszor háborgattyák a* Lengyel haramják. Hogy ezek ebben a' szanyarúságban éllyenek, azt nem akarhatta Huba. Hanem (maga' seregét elegendőnek lenni állítván arra : hogy Svatoplugnak Uradalmait meg-csipkedhesse) meg-parancsolta Borsnak: mennyen katonáival Zsólyom felé viszszá, és a' Lengyel haramjákat tehetetlenekké tegye. Erösícscse-meg a' régi várakat, és (ha szükségét látná) ujjakat-is épícsen. Szemmel tarcsa a' Cseheket-is : mivel Svatoplugnak emberei, ugyan-azért a' mostani Magyaroknakrellensegeikis lennének. Mind-ezekrül maga fogná a' Fejedelmet tudósítani. Mind ezeket el-fogadván Bors ; viszszátért maga' felekezetével. Garam vize mellett léptetvén; fel-ugrasztott>hevei?ttébülegy Szarvast , mely-is (a' közel-lévo högynek bércceire szaladván) maga után ingerlette a' tüzes Hadnagyot. Ez magát szerencsésnek azért mondhatta: mert, elsőben a' Szarvast fel-találhatca , az-után pedig le-is-tehette. Ezen Örvendetes vadászattya után, körül nézegette az egész vidéket. Meg-szeretetc benne egy takarékos hogyet, magával el-is- hitette :