Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. '8

f V-szer: Emberei (többnyire Olábokbúl) azután Tótokbúl-\s vegyelődve lennének. VI-szór-. Fegyveressel vékonyak. A' nyilszásnál többre nem mehetnének. VII-szer : Maga OláhGe

ci (az Erdélyi vezér) gyáva-tehetetlen-ostoba-is vólna. VÍII-ízor: Mivel a' Kúnoktúl, és a' Paci- ' nakoktúl gyakorta háborgattattak, és azoknak meg-nem-felelhettek ; nem lőhetne annyi lelkük: hogy a' Magyar kardot nyakkal győzhessék. §• 2. Erdélybe • menés. Ogmándinak előbbi hír-adassait leg-örömestebb hallván Tuhutüm; annak a' tartománnak meg-hódítássát el-tökéllette magában. Mivel pedig ehhez a* nagy muukához (a' Fejedelemnek jóvá - hagyássá nélkül), a' vezéri alacsonságnak tulajdona szerént, nem foghatott; Századossai közül kettőt küldött Árpádhoz, két dolgokat kérvén- ö-tölle : l-szer : hogy Érdélnek el-foglalássára mehessen. íúszor í hogy (ha annak meg-hodítássában szerencséjét talál»ná) azt magának* és Utóinak számokra mégis-tarthatná. ff